Német cégalapítás

A fedezetet "fogyasztó" fix költségek csökkentése, a vállalati adminisztráció és igazgatás leépítése.

Külső, új tulajdonosok tőkéjének bevonása a vállalkozásba, pl. a kft. bővül egy vagy több - új tőkét behozó - taggal. Az rt. új részvényeket bocsát ki. Az így megszerzett forrás tartósan a vállalatban marad. E tartós forrásért viszonzásként cserébe kapott üzletrészre jutó nyereség, a részvény után fizetett osztalék csak a német cégalapítás kötelezettségeinek kiegyenlítése után megmaradó reziduumból fizethető.

Külső (idegen) forrás a német cégalpítás tőke azon része, amelynek van lejárata, ezáltal a külső tőkeadók elvárásaival számolni kell. Az idegen forrást szerző vállalatot visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli. A külső forrás "ára" a kamat, ami nem más, mint osztozás annak a forrásnak a hozamán (hasznán), amelyet a vállalat ideiglenes időre kapott. Önmagában nézve az idegen forrás nem látszik jó üzletnek.

Két tényezővel azonban számolni kell:

1. azzal, hogy a német cégalapítás saját forrása nem elegendő a szóban forgó német cégalapítás
   (például egy nagy megrendelés vagy elkerülhetetlen modernizáció vagy piachódítási akció) finanszírozásához, s a menedzsment nem szánja rá magát ideiglenes forrásbevonásra, akkor "ugrik az üzlet". Ennek jelentős lehet a pillanatnyi kára (elmaradt haszon) is, de lehet stratégiai következménye is (lemaradás a versenyben, kimaradás a piacról stb.);
2. a kölcsönvett német cégalapítás forrás után képződött profit csak a kölcsönösszegre vetítve látszik
   soványnak. Amennyiben nem felejtjük el, hogy ezt a relatíve szerény hozamot
   olyan forrás után élvezzük, amely nem is a miénk, úgy másképp ítéljük a forrás-
   szerző ügyletet.

Az idegen forrás növelésének lehetőségei a következők:
Banki hitelfelvétel. A bankhitelek kihelyezési módja szerint két fő formája van: pénzhitel és kötelezettség vállalási hitel. A német cégalapítás pénzhitel folyósítása esetén a bank a hitel összegét az ügyfélnek azonnal kifizeti vagy a folyószámlája javára írja. Ha jó az adós minősítése, akkor a biztosíték lehet gyengébb vagy arra nincs is szükség. Ez esetben személy; hitelről (bianco hitel: üzemviteli és szezonális hitel, valamint kezes fedezete mellett nyújtott hitel: készfizető és egyszerű kezesség mellett felvett hitel) beszélünk. Amennyiben az adós helyzete kedvezőtlenebb, de jó a biztosítéka, amit a hitel visszafizetéseként felajánl, akkor a hitel elnyerésére reális lehetősége van. Ekkor reálhitelről (kézizáloghitel, cesszlás hitel, jelzálog- hitel) van szó. A kötelezettség vállalási hitel a bank hitelfolyósítási készségét jelenti, ami az ügyfél számára egyben hitel igénybe vételi lehetőséget nyújt. Ezen hitel tehát sem a bank, sem a hitelt igénybe vevő számára nem jelent azonnali hitelfolyósítást. Ennek a német cégalapítás területnek leggyakrabb formája a kauciós hitel.

Kauciós hitelnyújtással a bank saját ügyfele kötelezettsége teljesítéséért előre meghatározott összegig jótállást (kezességet, garanciát) vállal. A kaució a bank egyszerű kezessége, vagyis a bank kauciós hitelfolyósítási kötelezettsége csak akkor lép hatályba, ha a kauciós hitelt igénybe vevő ügyfél szállítójával szemben fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Vállalati hitelfelvétel kötvénykibocsátással. A kötvény igazolás a német cégalapítás hitelezéséről. A kötvény birtokosa nem tulajdonosa a kibocsátó vállalatnak, nem részesedik annak nyereségéből és legtöbbször a kibocsátó csődje esetén is hozzájut követeléséhez. Az ideiglenes tőkét igénybe vevő által a hitel használati díja feltétlenül fizetendő (kivéve a zéró hozadékú kötvény), előre meghatározott ütemezés szerint a kamatköltség a bruttó profitot csökkenti. A kötvény klasszikus formájában fix kamatozású értékpapír, amely a kibocsátáskor rögzített, állandó kamatot garantál. Ez gyorsuló német cégalapítás infláció közepette előnyös a kibocsátónak, mivel a megnövekedett hitelkamatok ellenére ő továbbra is csak az alacsony kamatokat köteles fizetni. A kötvénybirtokosok hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen ők a korábbi időszaknak megfelelő alacsony kamatot kapják továbbra is, a kötvény árfolyama a névérték alá esik és elpártolnak a kötvénytől, s ezen keresztül a kibocsátó vállalattól.

Mindez elkerülhető:

1. felülbélyegzéssel, ami nem jár új kibocsátással, csak a kamatfeltételek változtatásával;
   
2. kötvénycserével, amikor a kibocsátó - ha ezt a jogát kötvény feltételekben
   előzőleg kikötötte - bevonja kötvényét és helyette új, az aktuális kamatlábnak
   megfelelő kamatozású kötvényt ad a korábbi értékpapírok tulajdonosainak;
   
3. változó kamatozású német cégalapítás kötvény kibocsátásával, ami a kamatoknak az inflációs
   rátához való igazítása, de más megoldás is lehetséges (pl. az 1991. év végén
   kibocsátott Államkötvény kamata, amely a 90 napos diszkont
   kincstárjegyek átlagos hozamához kötődik, mégpedig úgy, hogy a kamat
   megállapítás időpontját megelőző 6 hónap aukcióin kialakult átlaghozam 2 %
   prémiummal növelt értéke).