Az új cégtörvényről

Az új cégtörvényről:

 

Néhány a legfontosabb változások közül:

• júliustól szerződésmintával is lehet céget alapítani,
• elegendő lesz csak a főtevékenységet megjelölni a társasági szerződésben,
• rövidülnek a cégeljárási határidők,
• munkaviszonyban nem láthatnak el feladatokat a társasági vezető tisztségviselők,
• a kisebbségi jogok gyakorlásához 10 helyett elegendő lesz 5% tulajdonrész,
• lehetővé válik nonprofit gazdasági társaság alapítása,
• tele-taggyűléseket lehet tartani,
• 2007 júliusától a Cégközlöny ingyenesen hozzáférhető az interneten,
• Bővül a cégjegyzékadatok kötelező tartalma,
• a csődbe ment cégek tartozásaiért a többségi tulajdonos vagyonával felel majd.

Közös szabályok kiemelt változásai: A tagsági jogok gyakorlása vonatkozásában az eddig is irányadó, legfontosabb rendelkezések nem változnak, de az új törvény lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok a társasági szerződésben - zártkörű rt.-nél az alapszabályban - rögzítsék annak lehetőségét, hogy a taggyűlés, a közgyűlés formális összehívás nélkül is megtartható és azon döntés is születhet, határozat is hozható, melyet az ülés napjától számított 30 napon belül egyhangúan határozatban érvényesnek ismerhetnek el.


A jogszabály alapján a hatálybalépést követően lehetőség van a technika fejlődése által már biztosított telekommunikációs eszközök általi ülések megtartására is, amennyiben ezt a társasági szerződésben a felek rögzítették, és ha az elektronikus hírközlő eszközök igénybevétele a tagok mindegyike számára biztosított és ennek alkalmazását a tagok egyike sem kifogásolja. A társasági szerződésben kell a tagoknak rendelkezniük arról is, hogy mely ügyek azok, amelyek kapcsán írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazással is hozható érvényes határozat. Kivételként a jogszabály csak a Számviteli Törvény szerinti beszámoló elfogadását, jóváhagyását emeli ki, erre minden esetben csak a legfőbb szerv ülésén személyes megjelenéssel van mód dönteni.

A társaságok alapításához jellemzően társasági szerződés szükséges (kivéve rt. és egyszemélyes kft.), a 2006. július 1-jétől hatályba lépő törvényi előírások szerint egyszerűen, gyorsan, és olcsón is alakítható gazdasági társaság: kkt., bt. és kft., amennyiben a tagok az új Cégtörvény mellékletét képező szerződésminta kitöltésével készítik el a társasági szerződésüket. A szerződésminta természetesen csak a törvény által előírt minimum követelményeket és az adott társaságra vonatkozó alapvető és általános előírásokat tartalmazza, és a törvény szerint ezt a tagoknak nem áll módjukban kiegészíteni, módosítani. (A Cégtörvény előírásai között találjuk azokat a cégalapításhoz kötődő szabályokat, amelyek a szerződésminta kitöltésén túl további követelményeket fogalmaznak meg, és amelyek együttes megléte esetén az egyszerűsített cégeljárás alapján akár 2 munkanap a cégbírósági ügyintézés - bejegyzés - ideje.) A társaságot alapítani kívánó tagok részére egyáltalán nem kötelező előírás, csak lehetőség a szerződésminta alkalmazása.

Az új törvény előírásai alapján társasági formától függetlenül egységes a nem pénzbeli hozzájárulás tartalma, vagyis az a követelés is lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, amelyet az adós elismert, vagy a bíróság jogerősen megítélt (eddig ez csak részvénytársaságok esetében volt így). A jelenlegi szabállyal azonos ezzel kapcsolatban az, hogy a tag a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven belül helytállni tartozik arról, hogy a társasági szerződésben rögzített érték nem haladja meg a szolgáltatáskori értéket. 2006. július 1-ét követően a korlátolt felelősségű társaságok esetén is lehetőség, hogy a jegyzett tőke (akár) kizárólag apporttal kerüljön meghatározásra.



A társasági szerződés

- a társaság cégneve és székhelye
- a társaság tagjai,
- a társaság főtevékenysége (új előírása a jogszabálynak, hogy a társasági szerződésben csak a főtevékenység megadása kötelező, az egyéb tevékenységek felsorolása a társasági szerződésben nem kötelező, ezek csak akkor szerepeltetendők, ha a vállalkozás azokat a cégjegyzékben is fel kívánja tüntetni),
- a társaság jegyzett tőkéje,
¡ a tagok vagyoni hozzájárulása,
¡ a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módja és ideje,
- az alapításkor kijelölt vezető tisztségviselő(k), (ahol szükséges a felügyelő bizottsági tagok, az első könyvvizsgáló lakóhelye, székhelye),
¡ a természetes személyek anyja neve,
¡ a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok cégjegyzékszáma, vagy nyilvántartási száma,
- a társaság képviselete, a cégjegyzés módja,
- a társaság működésének időtartama.



A fentieken túlmenően a törvény az egyes társasági formákra vonatkozóan még előír kötelezően szerepeltetendő elemeket.

A társaságok ügyvezetését a vezető tisztségviselő, vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el, mely kkt. és bt. esetén az üzletvezetésre jogosult tag, vagy tagok vezető tisztségviselőként, kft. esetén pedig egy, vagy több ügyvezetőt jelent a gyakorlatban. A zárt körűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el, lehetőség, hogy az alapszabályban a legfőbb szerv az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre - vezérigazgatóra - ruházhatja. A nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el, de új lehetőségként az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy igazgatótanács (tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek) látja el ezen feladatokat és ebben az esetben az ellenőrzési funkciók is e testület hatáskörébe tartoznak (ilyenkor FB nincs).

A vezető tisztségviselő(k)re vonatkozó szabályok részben változatlanok, részben újként jelennek meg a hatálybalépéssel egyidőben, illetve bizonyos előírások késleltetetten. Nem változott az az előírás, hogy a vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, feladatait csak személyesen láthatja el, a megbízás időtartama a társasági szerződésben rögzítendő, és ez legfeljebb 5 év lehet (ha a társasági szerződés másként - rövidebb időtartamról - nem rendelkezik), a vezető tisztségviselő újraválasztása lehetséges, korlátlan alkalommal, és a vezető tisztségviselők bármikor indoklási kötelezettség nélkül visszahívhatók a társaság legfőbb szervének döntése alapján.

Új előírása a hatályba lépő törvénynek a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy a vezető tisztségviselő a megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el, rá a jogok és kötelezettségek tekintetében a társasági jogi jogviszony, valamint a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók. Ez az előírás valójában azt jelenti, hogy a felelősségi szabályok vonatkozásában a vezető tisztségviselőként hozott döntések következményei tekintetében a teljes vagyonával felel. Az előírás 2006. július 1-vel lép hatályba, de a törvény ezen rendelkezése nem alkalmazható arra a vezető tisztségviselőre, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított 5 évig. Ez tehát azt jelenti, hogy az előírás késleltetetten kerül bevezetésre, legkésőbb 2011. június 30-ig.



A törvény immár nem korlátozza, hogy hány helyen vállalható vezető tisztségviselői megbízás (korlátozás csak állami tulajdon esetén), de a vezető tisztségviselő írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az elfogadástól számított 15 napon belül a társaságok felé. Tiltást a törvényi előírás csak az azonos főtevékenységű társaságokkal való közvetlen és közvetett kapcsolatra vonatkozóan mond ki (de ez esetben is ad engedő szabályt és rögzíti, hogy akkor, ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, azaz ezt lehetővé teszi).

A 2006. július 1-jétől hatályossá váló törvény nem tartalmazza azt a jelenleg még élő szabályt, amely szerint 3 évig nem lehet vezető tisztségviselő az, aki előzőleg egy felszámolt gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt a fizetésképtelenség jogerős megállapítását megelőző két évben. Megmarad viszont a további időszakokra is az a tiltó előírás, amely a bűncselekmény és egyéb más bírói ítéleten alapuló eltiltásra vonatkozik, valamint az az előírás, amely szerint a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő 2 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a törlést megelőző naptári évben a társaságnál vezető tisztségviselő volt.

A vezető tisztségviselők a társaság tevékenysége során a tulajdonosi érdekek szem előtt tartásával kell, hogy ellássák feladatukat, ám a 2006. július 1-jétől hatályos előírások szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően - a tulajdonosi érdekek helyett - a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni.

A vezető tisztségviselő(k) felelőssége a társasággal szemben a polgári jog szabályai szerinti, mely valójában azt jelenti, hogy "az ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegése" esetén, és/vagy ha a társaság fizetésképtelenné vált, előírható a vezető tisztségviselő(k) hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége. A vezető tisztségviselők felelősségét tovább növeli a törvény azon előírása, amely lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződés, vagy alapszabály rögzítse, hogy a társaság saját tőkéjéből történő kifizetés(ek) előtt a vezető tisztségviselők írásban kötelesek nyilatkozni, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezői érdekeket.

A társasági szerződés, vagy alapszabály arról is rendelkezhet, hogy a társaság legfőbb szerve évente napirendre tűzze és értékelje a vezető tisztségviselő(k) munkáját, és határozzon a részükre adható felmentvény tárgyában.

A felmentvény új elem a törvényben, a német jogrendi minta alapján került megfogalmazásra, lényege a vezető tisztségviselők munkájához kapcsolódó folyamatos visszajelzés, és részben a felelősségi terhek enyhítése.

A felmentvény megadásával a legfőbb szerv igazolja, hogy a vezető tisztségviselő az értékelt időszakban elsődlegesen a társaság érdekeit szem előtt tartva végezte a feladatát. Az új törvény tételesen előírja - a felelősség további elemeként - a hitelezői érdekek biztosítása végett, hogy a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a törléstől számított egy éven - a határidő jogvesztő - belül a tagok a vezető tisztségviselőkkel szemben kártérítési igényt érvényesíthetnek.

A társaság legfőbb szerve cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető egíti a vezető tisztségviselő(k) munkáját, a rábízott feladatokat munkaviszonyban látja el a vezető tiszségviselő(k) rendelkezései, utasításai alapján, irányít(hat)ja a társaság működését, általános képviseleti és akár önálló cégjegyzési joggal ruházható fel (vagyis minden a vezető tisztségviselő feladatkörébe tartozó feladatot elláthat, de a vezető tisztségviselő(k) alapvető felelőssége ettől nem változik).

A gazdasági társaságok működésének tulajdonosi-, közérdekvédelmi ellenőrzése, valamint az ügyvezetés ellenőrzése a Felügyelőbizottság feladata. A hatályba lépő törvény vonatkozó rendelkezései szerint kötelező a felügyelőbizottság létrehozása az alábbi esetekben:

- nyilvánosan működő rt. esetén, kivéve, ha a társaság egységes irányítási rendszer szerint működik,
- zárt körűen működő rt. esetén, ha ezt a szavazati jogok legalább 5%-val rendelkezők kérik,
- a köztulajdon védelme, vagy a tevékenység miatti jogszabályi előírások alapján,
- ha a törvény ezt előírja (pl. a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása miatt).

A felügyelőbizottság létszáma: 3 - 15 fő, a tagok határozatlan időre is választhatók (feltéve, hogy a vezető tisztségviselők megbízatása is határozatlan időre szól, és ezt a társasági szerződés/alapszabály rögzíti), a felügyelőbizottsági tagokra a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

A jogszabály előírásai alapján a gazdasági társaságnál a társasági szerződés, vagy az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy bármely ügydöntő határozat meghozatalához a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges, ilyen esetekben a felügyelőbizottság jogköre bővebb, a jogalkotó ezt nevezi ügydöntő felügyelő bizottságnak.



Előírja a társasági törvény 2006. július 1-jétől hatályosan, hogy ha a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók jogosultak részt venni a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében, oly módon, hogy a felügyelőbizottság a tagjainak 1/3-a a munkavállalók képviselőiből kerül ki (a törvény megengedő szabályként ettől eltérőt is elfogad, ha az ügyvezetés az üzemi tanáccsal másképp állapodik meg).
A korábbi szabályozáshoz képest a hatályba lépő törvény egyértelműen meghatározza a gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladatait: "A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről."

A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre kell megválasztani, de ez legfeljebb öt év lehet. Fontos és új előírás az is, hogy a könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A törvény kimondja, hogy a megválasztástól számított 90 napon belül szerződéskötési kötelezettség áll fenn, és valójában ez minősül a könyvvizsgálói megbízás elfogadásának. A megváltozott szabályok alapján lehetőség van a személyesen eljáró könyvvizsgáló helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. A törvény előírása szerint: "A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások, vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának elutasítása."

A társasági szerződésre vonatkozó előírások között található, hogy az első könyvvizsgáló adatait a társasági szerződésnek tartalmaznia kell, a további időszakokra vonatkozóan azonban a legfőbb szerv választja a könyvvizsgálót és ezt nem szükséges a társasági szerződésben rögzíteni. A társasági törvény előírásai szerint kötelező a könyvvizsgáló azon társaságoknál, ahol az Számviteli Törvény, vagy más törvény (pl. köztulajdon védelme) előírja, valamint részvénytársaságok esetén. A jelenleg hatályos előírások még a kötelező esetek között írja elő az egyszemélyes kft esetét is, de ez a társasági forma az új törvény előírásai között már nem került felsorolásra a kötelező tételek között.
Az új társasági törvény a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok tekintetében valójában csak a könyvvizsgáló és a társaság közötti kapcsolatot szabályozza, és a számviteli törvény rendelkezéseire "bízza" azt, hogy a számviteli előírásokat figyelembevéve mikor kötelező az adott társaságnál a könyvvizsgálat, hogy valójában mi a könyvvizsgálat célja, feladata, és hogy mit tartalmazzon a könyvvizsgálói jelentés.

Egységesen, és a hatálybalépő törvényben általános szabályként kerültek megfogalmazásra a hitelezővédelem szempontjából a szabályok, amelyek részben a saját tőkéhez kapcsolódó feladatokat írják elő, részben a felelősségi szabályokat foglalják össze, melyek lényege az alábbiakban összegezhető:

- tőkevesztés áll fenn, ha a gazdasági társaság a Számviteli törvény szerinti beszámolójában két teljes üzleti évben nem rendelkezik a kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével, ilyen esetben ha a tagok a 2. év beszámolójának elfogadásától számított 3 hónapon belül a minimális saját tőke összegéről nem gondoskodtak, akkor e határidő lejártát követő 60 napon belül köteles a társaság legfőbb szerve határozni a gazdasági társaság átalakulásáról, vagy jogutód nélküli megszűnéséről,
- hitelezővédelemmel összefüggésben a törvény kimondja, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség áll fenn a tagoknál, ha nem a tőlük elvárható gondossággal jártak el a társaság gazdálkodását érintő kérdésekben (pl. tőkevesztés esetén).

A 2006. július 1-én hatályba lépő törvényben a befolyásszerzéssel összefüggő szabályok azon esetei kerültek törvényi szinten szabályozásra, amelyek a jogalkotó megítélése szerint elengedhetetlenül fontosak mind a tulajdonosi, mind a hitelezővédelmi, mind a kisebbségi jogok érdekvédelme kapcsán. Ezeket figyelembevéve került meghatározásra a minősített többséget biztosító befolyásszerzés, mely alapkritériuma, hogy a tag, vagy a részvényes az alapítást követően közvetlenül, vagy közvetve a szavazatok legalább 75%-ával rendelkezik. Ezen esetekben a befolyásszerzést követő 15 napon belül bejelentési kötelezettség áll fenn a Cégbíróság felé ezen állapotról, a bejelentés elmulasztása törvényességi felügyeleti intézkedést von maga után. A kisebbségi jogok védelmével összefüggésben a törvény rögzíti, hogy az ellenőrzött társaság bármely tagja 60 napos jogvesztő határidőn belül kérheti, hogy a minősített többséget biztosító befolyást megszerző tag, vagy részvényes vegye meg a tulajdonrészét, piaci értéken, de legalább a saját tőkéből az üzletrészre/részvényre jutó értéken. Az ellenőrzött társaságnál a hitelezői érdekek védelme miatt - tartósan hátrányos üzletpolitika folytatása esetén - biztosíték kérhető (esetleg kikényszeríthető felügyeleti intézkedés keretében) a befolyásszerzőtől, és a minősített befolyást szerző korlátlanul felelős, ha az ellenőrzött társaság felszámolásra kerül és a minősített befolyást szerző felelőssége megállapítható.

Új előírás 2006. július 1-jétől, hogy elismert vállalatcsoportként is működhet az a gazdasági társaság, aki konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, és uralmi szerződés megkötésével kezdeményezi ezt. Az uralmi szerződés az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság között létrejött olyan, kölcsönös akaraton alapuló szerződés, melynek lényegi eleme az egységes üzleti célok megvalósítására való törekvés, oly módon, hogy a meghatározó befolyást az uralkodó gyakorolja. A szerződés minimálisan kötelező tartalmi elemeit a törvény határozza meg, de tételesen rögzíti az alábbiakat is: "Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó ellenőrzött társaságok önállóságának korlátozására e törvény és az uralmi szerződésben foglaltak szerint, a vállalatcsoport egésze céljainak teljesítéséhez szükséges módon és mértékben kerülhet sor. Az uralmi szerződésben gondoskodni kell a vállalatcsoporthoz tartozó ellenőrzött társaságok tagjai (részvényesei), valamint hitelezői jogainak a védelméről."

Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó ellenőrzött társaságok gazdálkodása kapcsán az ellenőrzött társaság(ok) hitelezőinek érdekvédelme az uralkodó tag kötelezettségvállalása, vagy veszteség rendezése révén valósulhat meg. Az ellenőrzött társaság tulajdonosainak érdekvédelmét szolgál(hat)ja, hogy részükre osztalékfizetés az uralkodó tag adózott eredményéből is teljesíthető, feltéve, hogy az uralkodó társaságnál az osztalékra előírt feltételek teljesülnek.
Az uralkodó társaság az uralmi szerződés megkötését követően az ellenőrzött társaság ügyvezetését utasíthatja, az ellenőrzött társaság működésére vonatkozóan kötelező határozatot is hozhat, kinevezheti és visszahívhatja az ellenőrzött társaság vezető tisztségviselőit, sőt az ellenőrzött társaság cégvezetőjévé az uralkodó tag munkavállalója is kinevezhető. Az uralmi szerződés alapján általában elvárható, hogy az uralkodó és az ellenőrzött társaság vonatkozásában az előnyök és hátrányok hosszabb távon kiegyensúlyozottan jelenjenek meg.

A nyilvánosság és a hitelezővédelmi szempontok miatt a Cégközlönyben az elismert vállalatcsoportba tartozó gazdasági társaságok körét, a szerződés tervezetét, hitelezői felhívást két egymást követő számban közzé kell tenni. A felhívás közzétételét követően a hitelezők biztosítékot kérhetnek a döntés 2. közzétételét követő 30 napon belül, a határidő elmulasztása azonban jogvesztő hatályú. A Cégbíróság a cégadatok közé bejegyzi az elismert vállalatcsoportként való működést, ezen adatnak a cégnyilvántartásból való törlése akkor esedékes, ha a vállalatcsoport már nem minősül elismert vállalatcsoportnak

A cégbírósági bejegyzés és az uralmi szerződés hiányában, ha a vállalatcsoport vonatkozásában:

- a kapcsolat tartós,
- már legalább 3 éven keresztül,
- megszakítás nélkül fennáll, és
- az együttműködés egységes üzleti koncepció alapján,
- az uralkodó irányításával zajlik, valamint
- az előnyök és hátrányok kiegyenlítetten kerülnek megosztásra,